Guido von Starhemberg

Guido von Starhemberg
Guido von Starhemberg tábornagy Kupeczky János (1667–1741) műve.
Született	1657. november 11. Graz,  Habsburg Birodalom
Meghalt	1737. március 7. (79 évesen) Bécs,  Habsburg Birodalom
Nemzetisége	osztrák
Fegyvernem	gyalogság
Szolgálati ideje	1683–1718
Rendfokozata	tábornagy (1706-tól)
Csatái	Buda visszafoglalása (1683) Batocsinai csata (1689) Nisszai (niš-i) csata (1689) Niš védelme (1690) Eszék védelme (1690) Szalánkeméni csata (1691) Nagyvárad ostroma (1691) Zentai csata (1697) Almenari csata (1710) Saragossai csata (1710)
Szülei	Bartholomäus Starhemberg
Rokonai	Ernst Rüdiger von Starhemberg Maximilian Lorenz von Starhemberg Maximilian Adam von Starhemberg
Guido von Starhemberg aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Guido von Starhemberg témájú médiaállományokat.

Guido von Starhemberg gróf, teljes német nevén Guido Wald (Guidobald) Rüdiger Graf von Starhemberg magyarosan gróf Starhemberg Guidó (Graz, 1657. november 11. – Bécs, 1737. március 7.) osztrák főnemes, a Starhemberg család grófi ágának tagja, császári tábornagy, Ernst Rüdiger von Starhemberg tábornagy unokaöccse, a Német Lovagrend tagja.

Harcolt a törököktől ostromolt Bécs 1683-as védelmében, Buda 1684-es ostrománál és Buda 1686-os visszafoglalásánál. Magas parancsnoki beosztásban részt vett a Habsburg haderő balkáni hadjárataiban, vitézül harcolt a szalánkeméni és a zentai csatában. A spanyol örökösödési háborúban 1703-tól az itáliai osztrák hadsereg parancsnoka volt, majd Károly főherceg hadvezéreként Katalóniában harcolt.

A főherceg császárrá választása és hazatérése után Starhemberg 1711–1713 között Spanyolország (Habsburg) alkirálya, a katalóniai front parancsnoka volt. Az 1716–1718 közötti török háborúkban Savoyai Jenő tábornagyot helyettesítette az Udvari Haditanácsban, majd haláláig Szlavónia császári főkormányzója, a Német Lovagrend nagykomtúrja volt. Régi magyar nyelvű iratokban Starhemberg Guidó névformában is szerepel neve.

I. Ferenc József császár rendeletére 1863. február 28-án Guido von Starhemberget felvették Ausztria legnagyobb hadvezéreinek listájára. 1875-ben a bécsi Arsenalban, a Császári és Királyi Udvari Hadimúzeumban, a mai Hadtörténeti Múzeumban felállították életnagyságú márványszobrát.